Toronto Trianon Megemlekezes

Kedves Mindnyájan! A Nemzeti Összetartozás Napján, 2012. jónius 4-én este 7 órakor Trianonra emlékezünk a 99 Yorkville Ave. címen lévő The Coffee Mill teraszán. Emlékezői beszédet mond Pándy-Szekeres Anna, a Kárpátaljai Egyházi Iskolák alapító tanára. Műsoron versek, prózai szövegrészletek, énekszámok szerepelnek. Mindenkit szeretettel várunk, hogy együtt eSendmlékezzünk a magyar történelem egyik leggyászosabb évfordulójára.ű Beléptidíj nincs. Hívjuk barátainkat is.

POZSONYI CSATA

HVIM ZALAEGERSZEG POZSONYI CSATA EMLEKMU AVATAS

Hatvannegy Varmegye Ifjusagi Mozgalom ZALAEGERSZEGI Szervezete Ezuton szeretne meghivni minden Nemzeti Erzelmu honfitarsunkat melyet a Magyarsagmento A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. Emlekere Megalkotott Emlekmu avatasara 2012.aprilis 25.-en 15h Zalaegerszeg Dozsa liget torteno felavatasara. A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehetően zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközetéről van szó, ugyanis a korhoz mérten hatalmas hadseregek csaptak össze. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Birodalom és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amiben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett. f [1] A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború.

Darvas-Kozma József beszéde 2012 március 15-én

Az Új Világrend tízparancsolata, avagy a Szent Grál elrablása? Itt a bizonyíték a szkíta származásunkra 2009. november 06. 21:06 HunHír.Hu „Nem tudunk a magyarokon, illetve őseinken, ragozó nyelvű rokonainkon kívül másokat felmutatni a világban, akik a Szent Grál összes megnyilvánulási formájához kötődnének valamiképpen, legyen az például valamifajta ősi bölcselet, mágustudás, amely eredete a vízözön előtti időkre vezethető vissza” – írta Bunyevácz Zsuzsa a Szent Grál üzenete című nagysikerű könyvének utolsó fejezetében. A magyarság feladatát egy sumir himnusszal jellemezte: „Országok országa, Törvénytudás népe, Napkelet s Nyugat közt a Világnak fénye. Nagy a Te nemzeted, nagy a te végzeted, oly messze magasztos, hogy föl sem érheted…” Részben e gondolatmenet folytatásaként írta meg újabb könyvét, amely az őskortól napjainkig követi nyomon a történelmi eseményeket. Szó esik benne olyan „perdöntő” tényekről is, hogy például Plinius, a kb. kétezer éve élt szerző latin nyelvű művében a szkíták földjén élén népet „Seres”-nek, nevezi, amit magyar fordítója „szeresek” - nek ír. A latin „seres” szó egyik jelentése, hogy „összeilleszt, egybefűz”. Egészen döbbenetes mindez! Árpádék is „szert ültek”, gondoljunk csak Pusztaszerre! De a mai napig ismert a „szeres település” fogalom. Ez azt jelenti, hogy amit kb. kétezer éve Plinius a szkítákról írt, az a mai napig áll a magyarokra! Az emberiség aranykorában még harmóniában éltünk a természettel, a szent Univerzummal és kivétel nélkül mindenki a Szent Grál birtokosa volt. Hosszú utat kellett megtennünk, amíg „üzlet lett az egész világ”, amíg eljutottunk oda, hogy a GDP alapján ítélnek meg minket és a szabadpiac az imádat tárgya. Lehet, hogy útközben elvesztettünk valamit? Talán éppen a Szent Grált? Hiszen ma a világ három leggazdagabb emberének együttes vagyona nagyobb, mint a legszegényebb fejlődő országok hatszáz millió lakosának összes évi jövedelme. Vagy: a világ kétszáz leggazdagabb emberének az együttes vagyona ezer milliárd dollár, ugyanakkor a napi egy dollárból élők száma 1,3 milliárd. És miközben egyesek sok milliárd dollárt forgatnak a tőzsdéken és képesek arra, hogy egy ország gazdasági stabilitását megingassák, addig harminchatezer gyerek hal meg naponta éhínség miatt… Ez lenne az Új Világ rend? Néhány pénzember uralma az egész világ felett? Ha valóban épülőben van egy új világ, akkor az csupán a véletlen műve? Vagy igazuk lehet az összeesküvés elméleteknek, amelyek közös lényege szerint létezik egy szorosan együttműködő csoport, amely a világuralom elnyerése érdekében tevékenykedik, és e titokban dolgozó csoportok képesek nemzeteket, birodalmakat elsöpörni, háborúkat, forradalmakat kirobbantani? Ha valóban épül az Új Világrend, akkor nekünk mi a szerepünk benn? Áldozatai vagyunk vagy bűnösök? Vagy éppen az a küldetésünk, hogy visszahozzuk az aranykor szemléletét?

Mi történne, ha leállna az internet?

Az internet őse, az ARPAnet egyik vezető elméje, Lawrence G. Roberts sötét víziókat vetít elénk az utódot, a világhálót fenyegető veszélyekről. Egyre több az adat Egy "tisztább" alternatívát kínál az internet helyett Irán Nemcsak esetleges óriási természeti katasztrófáktól vagy bűnözők, terroristák összehangolt támadásaitól tart, sokkal inkább magának az internetnek a belső betegségeitől. Az interneten az adattömegek vészes rohamban dagadnak napról napra, és egyre kevésbé tudja megnyugtatóan kezelni ezt az áradatot az immár „öregnek” tekinthető infrastruktúra. Felveti ugyanakor, hogy mi történne egy nagy térbeli kiterjedésű és akár többnapos áramkimaradás esetén. Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Hivatal, az ENISA vezető munkatársa, Udo Helmbrecht professzor szerint az egész világ, de főleg a fejlett országok kivívott jólétét fenyegeti függésünk az internettől – magát a kormányzást és természetesen a gazdaságok egészét. Kétségtelen viszont, hogy van az internetnek egy hatalmas erőssége: decentralizált jellege, az, hogy nem egy szuperközpont adja ki az utasításokat a működéséhez. Erőssége ez, ami egyúttal veszélyeket is jelenthet. Egyre kevésbé lehet tudni ugyanis, mennyire szilárd a rendszer, hol bújnak meg gyenge szemek a láncokban, milyen – akár távoli – hatások keletkeznek egy-egy csomópont kiesésével. Az informatikai világháló robusztusságát, csapásoknak ellenálló képességét voltaképpen átfogó módon még nem ismerjük. A csapás jöhet a természetből éppúgy, mint mondjuk egy kontinensek közötti kábel meghibásodásából, akár teljes kieséséből. – Nagyon is ideje már, hogy fejlesztők, üzemeltetők, sőt a használók és a kormányzati döntéshozók is ismerjék föl a veszélyeket, és dolgozzák ki az elhárítás lehetőségeit – mutat rá Rosella Mattioli, a fejlett informatikával büszkélkedő Észtország internetbiztonsággal foglalkozó kutatója. Már az is megbénít, ha csak néhány napra elesünk a levelezés, beszélgetés lehetőségétől, de mi van, ha az irányítások, összekapcsolások mondják föl a szolgálatot, nem is szólva a védelmi, bűnözés- és terrorelhárítási rendszerek kieséséről. Ráadásul a hálózathoz közvetlenül kapcsolódó okostelefonok számának rendkívül meredek emelkedésével az ezekkel folytatott kommunikáció is veszélybe kerülhet egy nagy kiesés nyomán. Ám nemcsak a gazdasági és államigazgatási, védelmi rendszerek kerülnek bajba, hanem az egyes emberek is, akik eleinte csak idegessé válnak (mint amikor a szenvedélyfüggőknél elvonási tünetek lépnek föl), de elég hamar pánik is kialakulhat.

Félelmetes hasonlóság 1920 - 2012

1920 februárját írjuk. Bécsben összeül az egyik legnagyobb európai szakszervezeti tömörülés, a postás internacionálé. Fő téma a magyarországi "fehérterror" elítélése, majd február 8-án 14 órakor bojkottot hirdetnek Magyarország ellen. Ez volt a jeladás. Márciusban az amszterdami Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség úgy döntött, hogy "felhívja az entente hatalmak kormányait, lépjenek közbe a magyar kormánynál, és bírják szakításra eddig követett belpolitikájával". Kijelentették továbbá, ha felszólításuk eredménytelen marad, "Magyarországot teljes bojkott alá fogja. Értesítette ugyanekkor valamennyi ország munkásszervezetét, főleg a tengeri szállítómunkásokat, a vasút-, posta- és távíró-alkalmazottakat, hogy legyenek készek adott jelre - a nemzetközi iroda utasításait követve - minden olyan munkát beszüntetni, amely közvetlen vagy közvetett módon a jelenlegi magyar kormány érdekeit szolgálja." Mire ezek a bojkottfelhívások megszülettek, a Tanácsköztársaság - Tormay Cécile találó kifejezésével élve: a patkánylázadás - emigrációja már elvégezte munkáját. "A nyugati közvélemény csak az emigráció torzító tükrében látja a magyar eseményeket. Senki sem beszél az oroszországi terrorról, senki nem emlékszik már a magyarországi vörösterrorra, mindenki csak a fehérterrorról hall. Az emigráció sikere volt ez. Büszke is volt rá. Kunfi megelégedetten állapította meg évek múlva, hogy bár >a finn fehérterror vérengzőbb és kíméletlenebb, szörnyűbb volt, mint a Horthy-terror<, erről az utóbbiról mégis hasonlíthatatlanul többet hallott a világ, éppen az ő propagandájuk következtében." Végső céljuk természetesen nem pusztán az, hogy megbuktassák a törvényes magyar kormányt, hanem hogy visszatérjenek a hatalomba. "A visszatérésnek azonban útjában áll az otthoni polgári kormányzat. Arra, hogy ezt a kormányt a magyar közvélemény megnyerésével buktassák meg, nem is gondolhatnak. Hitelüket ugyanis otthon, azon nép körében, amely hónapokig szenvedte ballépéseik súlyát, s amelynek unokái még évtizedek múlva is érezni fogják azt, teljesen elveszítették. Ettől megértést soha többé nem remélhettek, csak a legnagyobb ellenállást várhatják. Maradt még egy menedékük: a külföldi államok közvéleménye, amely - szerencséjükre - rosszul vagy alig van informálva otthoni szereplésükről, s amelyet ennélfogva könnyű félrevezetni." A vörös emigráció gyűlölete, aljassága határtalan. Mindenkivel szövetkeznek Magyarország ellen. Elsősorban a kisantanttal. Beneshez rohangálnak, a szerbeknek, románoknak gazsulálnak, és Jászi Oszkár vezetésével arra biztatják az utódállamokat, hogy indítsanak háborút az ország ellen, vonuljanak be Budapestre, és döntsék meg a kormányt. Totális háborút hirdetnek az elszakított területek magyarsága ellen is. Kun Béla így ír 1921-ben a Vörös Újságban: "Nem szabad követelni, hogy a magyarság az elszakított területeken a népszavazást, az önrendelkezési jogot érvényesítse. Hasonlóképpen nincs szükség a kulturális önkormányzatra sem. A magyar nyelvű kommunistáknak kötelességük tiszteletben tartani a volt Magyarország területén alakult államok entente-imperializmus által megszabott határainak integritását. Ez a tétel a kommunisták nemzetközi politikájának alapja Közép-Európában." Az elszakított területeken élő magyarok jogfosztottságáért a magyarságot okolják. A vezető szerepet ebben is Jászi Oszkár viszi. Maniu gárdistái Nagyajtán fejszével vágják le a székely férfiak fejét az iskola udvarán, Jászi pedig a Bécsi Magyar Újság 1920. december 19-i számában ömlengve dicséri Maniut "fölényes intelligenciájáért és korrektségéért". 1922. június 23-án pedig így ír ugyanott: "A magyarság az, amely szervezetlen, vezértelen és passzívan viselkedik. (.) Lám, Jorga Miklós, az ultrasoviniszta román professzor is megmondta, hogy azért nem lehet román-magyar kultúrligát alakítani és a magyarsággal együttműködni, mivel a magyarok még mindig megtartották régi felfogásukat, és olyan nagy szerepet akarnak játszani, mint Szent István korában. Szokjanak hát bele végre a kis szerepbe." Legalább tudjuk, honnan szedte a kései utód, Kovács László a 2002-es jelszót: "Merjünk kicsik lenni!" A legmegdöbbentőbb mindezeken felül az a gátlástalanság, amellyel a legképtelenebb hazugságokat is habozás nélkül leírják. "Hosszú sorozatát lehetne összeállítanunk a rosszindulatú, hazug híreknek, amelyekkel Magyarországot nemcsak gyűlöletessé, hanem minden művelt, jó ízlésű ember előtt örökre utálttá akarták tenni. Európa fekélyének nevezték, amelynek, ha a nevét hallja valaki, el kell fordítania a fejét, be kell hunynia szemét, csakhogy erőt vegyen e név kimondásakor támadó undorán. Leleményük kifogyhatatlan a hamis hírek gyártásában: Debrecent különítmények szállták meg, le akarják törni a kálvinistákat - mondja a Bécsi Magyar Újság, számítva arra, hogy nem mindenki tudja Európában, hogy Magyarország kormányzója is református vallású." (Ma az a hír járja be Európát, hogy a kormány megszüntette a vallásszabadságot.) "Horthyék megmérgezik gróf Tisza István gyilkosait - újságolja Az Ember (1922., 2. szám); lassan ölő méreggel pusztítják el a börtönben a vádlottakat - akik még évek múltán is élnek." (Ma az a hír járja be Európát, hogy állami felügyelet mellett üldözik a cigányságot, ártatlanul, politikai megrendelésre állítják bíróság elé az előző kormány tagjait és tisztségviselőit, továbbá megszüntették a bíróságok függetlenségét.) "Ha mozgalomról hallanak, hogy Budapestet fürdővárossá akarják fejleszteni, az európaiak elrettentésére felkiáltanak: nem lehet! Pestisveszedelem fenyeget! - s idéznek hamisított tiszti főorvosi jelentéseket a pánik készülődéséről." (Az Ember, 1922., 13. szám.) Ma az a hír járja be a hazai sajtót, hogy az új alaptörvény megünneplésére az Operában összegyűlt "fideszes közönség" ellopta a rézkorlátok gömbjeit, a kristály hamutartókat, továbbá nem fizette ki a büfében a számláit. Andrassew Iván kezdte a Népszavában, ráadásul az Operaház igazgatójára, Ókovács Szilveszterre hivatkozva hazudozta tele lapját ezzel a szemétséggel. Majd a hírt felkapta az MSZP szóvivője, bizonyos Török Zsolt, megfejelve azzal, hogy ezért természetesen Orbán a felelős, akinek ezért is mennie kell. Ókovács Szilveszter közölte, soha, sehol és senkinek nem mondott ilyet, továbbá a következő apró hibák vannak az üggyel kapcsolatban: az Operában soha nem voltak rézkorlátok. Az Operában 1999 óta tilos a dohányzás, így kristály hamutartók sincsenek. Valamint a gálaest idején zárva volt a büfé. A többi stimmel. Kun-Kunfi-Andrassewet és Linder-Garbai-Törököt mindez persze cseppet sem zavarja. "Ezt az eljárást nem magyarázhatja meg semmiféle taktika. Az elvetemültségnek olyan foka ez már, amely a rosszat önmagáért követi el. Igaz, ezt könnyen megtehetik, mert semmi kötelék sem fűzi őket ahhoz a földhöz, amelyről elszármaztak. Ennek az országnak a szenvedése hidegen hagyja őket." Mályusz Elemér szavai ezek a vörös emigrációról. És fájdalmasan és unalmasan és vérlázítóan ismétlődik minden. (A szövegben található idézetek Mályusz Elemér: A vörös emigráció című művéből valók. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006).