Neked írom édes rajkóm senkinek se másnak,
minálunk már a Gárdisták lövész árkot ásnak...
Éjel-nappal menetelnek,nem lophatunk semmit,
nem fáztunk, és nem éheztünk soha mi még ennyit.
megmondom én drága Gazsim, kicsit azé félünk!
Te is tudod, hogy mi spontán bűnözésből éltünk...
ezek meg itt másíroznak, mindent megfigyelnek
mosolyogva nótáznak es buszken énekelnek...
Tele van az egész falu fel-alá járkálnak,
rossz dóga van most itt a segílyes cigánynak.
Bezzeg a Magyarok rendesen boldogok
látnád Gázsikám a szemük csak úgy ragyog.
...Összefogtak ezek fiam,nekünk nem is szótak,
mi a lófaszt csináljhatunk?-aggy tanácsot jókat!
a Magyarok itten má feketébe őtöztek,
attól tartunk a gárdisták végleg bekőtöztek.
-csókol anyu,
CSOMAG NINCS! -
még a kannásbor is drága kincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése