Áramszünet eseten talán az első és legkellemetlenebb dolog, hogy nem hűt a hűtőszekrény, a fagyasztó láda. Ha csak néhány óráról van szó, akkor általában nincsen baj, mert általában 12 - 17 óra tárolási időt biztosítanak a modern hűtőgépek áramszünet esetén is. Ez persze csak akkor igaz, ha minél kevesebbszer, és minél kevesebb ideig nyitogatjuk az ajtaját. A fagyasztó szekrény, ha tele van, akkor két napig is fagyott állapotban tartja a tartalmát, ha csak félig van, akkor legfeljebb egy napig. A legjobb, ha megnézzük a saját hűtőgépünk technikai paramétereit, hogy tisztában legyünk vele. Segíthet, ha a jégakkukat a mélyhűtőben tároljuk, és áramszünet esetén a jégkockákkal együtt betesszük a hűtőbe. A fagyasztó szekrényből is áttehetünk egy-két dolgot, amit majd ki akarunk olvasztani. Amennyiben ennél hosszabb időről van szó, akkor fel kell készülni az étel másfajta hűtésére, vagy elkészítésére. Ha tél van, akkor nincsen ezzel túl sok gond, egy ablakpárkány, vagy egy szabadban álló polc, vagy szekrényke hűtőszekrényként hasznosítható. Nem szabad azonban megfeledkezni az ablakpárkányon a biztonságos rögzítésről, és a kültéren tárolt étel csábításáról más élőlények /macskák, madarak, patkányok, stb./ számára. Biztonságos csomagolással, tároló eszközökkel kell ellátni a hűtésre kitett ételeket. Ha azonban a kinti hőmérséklet a hűtőszekrény hőfokát /ami általában +5 -7 Celsius-fok, a fagyasztóban pedig -18 fok/ meghaladja, akkor más megoldás után kell néznünk. Ha 12 vagy 24 Voltos egyenáramú feszültség a rendelkezésünkre áll /akku/, akkor egy feszültségátalakító /inverter/ segítségével egy ideig tudunk 230 V-os feszültséget biztosítani a hűtőgép számára, pld. a gépkocsink akkumulátoráról, amíg az akku is ki nem fogy. Ha nincsen sem akkunk, sem inverterünk, akkor legjobb megoldás a fagyasztóban levő étel hasznosítására, ha kis adagokban elosztjuk a szomszédaink között, amíg meg nem romlik. Próbáljuk "csere ügyletet" kötni velük, pld. egy fagyasztóban tárolt csirkét jobban elálló élelmiszerre /krumpli, köles, alma, tészta, méz, dió, stb./ cserélni. Ha vidéken élünk, a hűtőszekrényben tárolt étel egy részét átcsoportosíthatjuk máshová. Néhány napig a tej, tejföl, vaj, hús, gyümölcs nem romlik meg, ha leengedjük a kútba. Természetesen nem bele a kút vízébe, hanem a vödörbe téve, a víz fölé engedjük. Ha a vödörnek kicsi a térfogata a hűteni kívánt dologhoz, akkor megfelelően becsomagolva kötélen, vastag spárgán is le lehet engedni a kútba. Gyerekkoromban, ha friss húst engedtek le hűteni a kútba, akkor az élősködők távol tartására csalánnal takarták le. Ha nincsen kút az udvarunkon, akkor nézzünk körül a szomszédságban, és kérjük meg azt, akinek van kútja, hogy mi is hűthessünk benne élelmet. Gyümölcsnek, zöldségnek, italoknak jó helye van egy hűvös pincében, vagy veremben. Ha a vízóra aknája a kertünk északi oldalán van, azt is használhatjuk hűtésre, ha a fedlapot a felmelegedés ellen vastagon betakarjuk szalmával, falevéllel, náddal, vagy tőzeggel. Bárhová szeretnénk átcsoportosítani az ételeket a hűtőből, előbb győződjünk meg hőmérővel a hely hőmérsékletéről, és ezt kísérjük is fegyelemmel addig, amíg ott ételt tárolunk, a bakteriális fertőzések elkerülésére. Amennyire lehet, igyekezzünk a rendelkezésre álló húst tartósítani. Zsírban lesütve, hűvös helyen tartva a hús sokáig eláll, ha a zsír teljesen beborítja a húst, vagyis légmentesen lezárja. Ahol tartjuk a lesütött húst, annak a helyiségnek legalább olyan hűvösnek kell lennie, hogy a zsír ne olvadjon meg. Használatkor nem kell kimelegíteni az egészet, csak fakanállal leszedni egy tányérra a zsírt annyi húsról, amennyit meg akarunk enni, és a hús kivétele után a zsírt szépen vissza kell kenni a maradékra, a légmentes lezárás miatt. A zsírban lerakott húshoz hasonlóan lehet paprikást, meg pörköltet is tartósítani. A megpuhult, de nem szétfőtt húst, szafttal együtt dunsztos üvegbe kell tenni, lezárni, és legalább egy órát gőzölni, mint a befőttet. Ezt ha kinyitjuk nem lehet visszazárva tovább tárolni, hiszen már nincsen légmentesen lezárva. El kell fogyasztani. Amennyiben a mélyhűtő egy disznóvágás miatt, vagy egy jól sikerült vadász kirándulás nyomán dugig van hússal, a hús megmentésének legcélszerűbb módja a sózás, pácolás, majd a füstölés. Amennyiben ezekhez nem értünk, de rendszeresen nagy mennyiségű hús van a fagyasztónkban, akkor idejében sajátítsuk el a tudnivalókat, mert áramszünet esetén nem tudunk az Interneten lévő információkhoz hozzáférni, és az esetleges hozzávalókat gyorsan beszerezni. A hűtőben lévő kolbász remekül eláll, ha egy kistányérba konyhasót teszünk, annyi vizet öntünk rá, hogy pép keletkezzen a sóból, és ezzel a só péppel bekenjük a kolbászt. Felakasztjuk egy szellős helyre, a só hamarosan egy finom jegeces réteggé válik, ami megóvja a penészedéstől. Ha egy megkezdett füstölt sonkát is rejt a hűtő, a sonka nem fog megpenészesedni, vagy kiszáradni, ha száraz szénát ujjnyi vastagságúra vagdalva egy új papírzacskóba tesszünk, és közé tesszük a sonkát, úgy, hogy a széna mindenütt betakarja. A zacskót bekötve egy száraz, szellős helyre tesszük, így a sonka nagyon hosszú ideig eláll, és megőrzi finom ízét. Ha sok citrom van éppen a hűtőnkben, egy nagy befőttes üvegbe belerakva, és hideg vízzel leöntve friss marad, ha mindennap cseréljük rajta a vizet, hogy hideg legyen. Mit tegyünk ha éppen érik a gyümölcs, és nem tudjuk lefagyasztani, mert nincsen áram? A komlónak mind a virága, mind a gyümölcse tartósító hatású. Ha egy komlóval teli edénybe tesszük a friss gyümölcsöt, akkor sokáig eláll. A kényes gyümölcsöket /pld. eper/ is lehetett tartósítani a fagyasztó ládák feltalálása előtt. Tiszta fehér homok kellett hozzá, amit addig mostak, amíg a leülepedett homok fölött a vízréteg teljesen tiszta volt. Aztán a homokot megszárították a napon, és összekeverték konyakkal. Beleszórták egy fából, vagy agyagból készült nagy edénybe, és az érett, egészséges gyümölcsöket úgy tették bele egyenként, hogy egymással ne érintkezzenek, homok vegye körül mindegyiket. Természetesen az agyagedény nem állhatott nedves helyen, és egyik sem állhatott meleg helyen. A karácsonyi cseresznye is remek volt gyerekkoromban. Amikor érett a cseresznye, a legszebb, teljesen épp cseresznyéket a nagymamám szárastól óvatosan leszedte, és beletette egy nagy dunsztos üvegbe. Légmentesen lezárta, majd jó mélyen elásta a kertben a földbe. Amikor hónapok múlva kiásta, még mindig friss volt a cseresznye benne. Ha karácsonykor olyan fagyott volt a föld, hogy nem lehetett kiásni, akkor bizony farsangi cseresznye lett belőle. Kisebb víztartalmú gyümölcsöknél, /pld. alma, körte/ a tartósítás egyetlen kelléke a selyempapír. A szép, érett, száraz gyümölcsöket egyenként selyempapírba kell szorosan begöngyölni, és kamrában, hűvös helyen tárolni. A gyümölcsök színe élénk marad, és nem keletkeznek rajtuk foltok. Az eltarthatóságon kívül gondot jelent a főzési lehetőség is, villanytűzhely esetén, vagy ha a gázszolgáltatás is leáll. Az áramszünet kihatással van a melegvízre és a fűtésre is, még akkor is ha gázzal fűtünk, vagy szilárd tüzelőanyagú kazánnal, mert a központi fűtésnél áram hiányában a keringető szivattyú nem működik, és a gáz üzemű bojler sem gyújt be elektromos szikra nélkül. Ezért praktikus "látványelemként", alternatív megoldásként, egy fűtésre és szükség esetén, vízmelegítésre, főzésre alkalmas vegyes tüzelésű vaskályhát időben beszerezni.