Nemcsak a hűtőgép, de a többi háztartási gép sem működik áram nélkül. Egy kis kitekintés a régi időre, amikor még nem is voltak ilyen gépek, talán segít az elektromos világban felnövekedett nemzedéknek. Ha rövidebb időről, mondjuk pár napról van szó, akkor a takarítást porszívó hiányában mellőzhetjük, de ha esetleg hosszabb időről, néhány hétről, vagy hónapról van szó, akkor nézzük hogyan takarítottak annak idején, a porszívó nélküli világban? Fordított sorrendben. Ma előbb letörölgetjük a port, aztán felporszívózunk. Annak idején előbb vették a partvist, és összesöpörték vele a szemetet, port. Ez azonban némi szálló porral járt, így praktikusabb a portörlést a söprés után elvégezni. A kisebb szőnyegeket a szabadban kirázták alaposan, a nagyobbakat pedig, a következő módon takarították ki: egy lavórban vizet tettek a szőnyeg mellé, egy kis seprőnek /vagy egy erős szálú kefének/ a végét a vízbe bemártották, aztán a lavór felett megrázták a seprőt, így eltávolítva a víz nagyját. Az enyhén vizes kis seprővel elkezdték a nagy szőnyeg egyik oldalán egy csíkot - szál ellenében - végig seperni /mintha füvet nyírnánk/ az enyhén nedves seprőcske a szőnyegen levő port, és szöszöket összetapasztotta "porcicává", ami összegyűlt egy pici kupacba a csík mellett, amin éppen a söprögetést végezték. A kis seprőt elég gyakran be kellett mártani a vízbe, és lerázogatni, hogy működjön a por összetapasztása. Amikor egy csíkkal végeztek, belefogtak ugyanígy a mellette levőbe, tovább söpörve az előző csíkról lesöpört porcicákat, akik tovább híztak a következő sor porával. Körülbelül a negyedik csík végén aztán az összes összetapadt port már lesöpörték a szőnyegről a parkettra. Lehetett a szőnyeg szélét felhajtva a partvissal összeseperni a parkettát, aztán letörölni a port a bútorokról, majd egy nedves ronggyal áttörölni a parkettet. Hosszabb ideig tartott, és fáradtságosabb volt, mint a porszívózás, de a szőnyeg bolyhos lett a sepréstől, és tiszta. A köves helyiségek takarítása sepréssel és felmosással történt. Áramszünet esetén a mosógép sem működik, így ha szükségesség válik a ruhák mosása, csak kézzel tudunk mosni, mint régen. Ehhez nagyon praktikus, ha van otthon legalább egy lavórunk, amit megtölthetünk kézmeleg vízzel, beleszórunk némi mosóport, vagy folyékony mosószert /lehetőleg kézi mosáshoz valót, ha ilyen nincsen, akkor a sampon is megteszi/ és beáztatjuk a vízbe a mosnivalót legalább néhány órára. Amikor nekifogunk a mosásnak, átgyúrjuk a ruhákat a vízben, aztán leöntünk róla annyi vizet, hogy meleg vízzel utántöltve újra kézmeleg vízben mossunk. Aztán gyúrjuk, nyomkodjuk együtt az egész cuccot, majd darabonként átdörzsöljük őket, a jobban koszos helyeken többször. Aztán beletesszük egy másik lavórba/mosdóba, amiben szintén kézmeleg, tiszta víz van, egy kanál ecetet is tehetünk bele. Ez lesz az öblítővíz. Mikor mosás után minden ruhadarab átkerül az öblítővízbe, ott is együtt gyúrjuk, nyomkodjuk őket, majd egyenként kicsavarjuk. Ezzel eltávolítva a víz nagy részét, kiteríthetjük száradni. Ha nincsen áram, nincsen vasalás sem, így igyekezzük alaposan kirázva, formára igazítva kiteríteni, hogy száradás után minél kevésbé legyen gyűrött. A fentiekből adódik, hogy tartalék élelmiszereken kívül, tartalék vízzel, tartalék mosóporral, tartalék tisztítószerekkel, ecettel, sóval, tartalék gyógyszerekkel, a háztartás áram nélküli működtetéséhez szükséges eszközökkel /pld. kályha, a kályhába való tüzelő, hőmérő, jégakku, lavór, partvis, kisseprő, zseblámpa, tartalék elem, gyertya, dunsztos üveg, stb./ rendelkezzünk. A gépkocsink tankját se hagyjuk "kiszáradni", legalább egy fél tank benzin mindig legyen benne. A bakkártyánkon kívül rendelkezzünk valamennyi készpénzzel. Természetesen a lista nem teljes, hiszen különböző élethelyzetben lévő embereknek még más dolgok is nagyon fontosak lehetnek! Szerencsére nem rendelkezem látnoki képességekkel, mert ennek terhét elviselni sem tudnám, de bízom benne, hogy a cikkem mindenkit gondolkodásra késztet. Úgy az áramszolgáltató, mint az áramot használó cégek, az atomerőművek, a településükön élőkért felelősséggel tartozó önkormányzatok, és a magánemberek, mind megteszik a szükséges óvintézkedéseket, elkészítik a saját akciótervüket egy áram nélküli időszakra, és beszerzik azokat az eszközöket, és javakat, amik ennek áthidalásában a segítségükre lehetnek. A napvihar minél kisebb károkkal való túlélése ne szerencse kérdése legyen, hanem rátermetten találjuk meg az ehhez való alkalmazkodást!