Szeretteinkkel, és munkatársainkkal is az elektromosság segítségével tartjuk a kapcsolatot. A mobiltelefon hálózat a villamos energia szolgáltatás megszűnése után - ha nem rongálódik meg a torony a természeti csapás, vagy annak következményei miatt - a tornyokhoz telepített akkumulátorok lemerüléséig működik, ami néhány óra. A vezetékes telefonhálózat telefonközpontjai áramszünet esetén is működnek /ha épségben vannak/, az oda telepített aggregátorok beindításával, egészen addig, amíg ezek működtetéséhez van még üzemanyag, és a hálózatfenntartás műszaki személyzete meg tudja közelíteni ezeket, valamint van üzemanyag a speciális szerviz autóikhoz, és ember, aki a fenntartási szolgáltatást el tudja látni. Ezek azonban nem biztosítják még a mi kicsi országunkban sem a teljes lefedettséget, elsősorban a nagyvárosokban, és a környékükön maradhat fenn áramszolgáltatás hiányában is a vezetékes telefonhálózat. Természetesen, ha a vezetékes telefonunk olyan típus, hogy a használatához is áramra van szükség, akkor néma lesz. Nincsen villanyvilágítás. Mi van helyette? Ha beszereztük, akkor van a táskánkban egy kicsike elemlámpa, otthon pedig, legalább egy nagyobb /ennek már létezik elem nélküli változata is, amit néha meg kell rázni, és világít egy darabig, vagy- kézzel feltölthető - tekerős, és gyúrós változata, ami egy percnyi tekerés, vagy nyomkodás után öt percig világít/ gyertya, petróleumlámpa. Ne felejtsük el, hogy a két utóbbi, de főleg a gyertya használata állandó felügyeletet igényel, roppant tűzveszélyessége miatt! Mivel ezek kicsi fényt adnak, a legpraktikusabb, ha sötétedéskor lefekszünk aludni, és virradatkor felkelünk. Ma ezt egy kicsit másképpen csináljuk, a napot a villanyfénnyel meghosszabbítjuk, de ha nincsen áram, nincsen hosszabbítás. Áramszünet esetén számítani kell az árammal működő tömegközlekedést biztosító eszközök leállására /villamos, troli, metró, villamos vonat/ hosszabb áramszünet esetén, az üzemanyaghiány miatt leálló tömegközlekedésre, és saját autónk megtankolása is nehézkes lesz, mivel a benzinkutaknak meg kell találniuk a szükséghelyzetre a megoldást. Ameddig van üzemanyag készlet az országban, addig töltőállomásokon az elektromosság használatának kiküszöbölésével megoldott tankolások után, még működő képesek lesznek a járművek. Mivel nem vagyok műszaki szakember, azt nem tudom, hogy kézi szivattyúval hozzák-e fel a földfelszínre a tartályokból az üzemanyagot, mint hajdanán az autózás kezdetén? Akkor a megméréséhez egy nagyobb üvegedénybe szivattyúzták, ahonnan gumicsövön töltötték be az autókba a benzint. Vagy bele sem töltik a tároló tartályokba, hanem üvegekben árulják majd az üzemanyagot a boltokban, mint most Thaiföldön, vagy Balin. Mindenesetre takarékoskodjunk az autónk tankjában éppen benne lévő benzinnel, és használjuk azt fel ésszerűen, mert áram hiányában az olajfinomítók sem működnek! Az üzemanyag forgalmazással foglalkozó cégeknek pedig, legyen kötelességük felkészülni erre az esetre! Jelenleg áramszünet esetén ki sem nyitnak a boltok, mert nem működnek a pénztárgépek. Ha azonban az áramszünet hosszabbra nyúlik, a józanész szavát követve a romlandó árukat mielőbb értékesíteni kell. Az elektromos pénztárgépek ideje előtt, egyszerű számolócédulára írta össze a boltos a kasszánál a megvásárolt dolgok árát, összeadta, a vevő kifizette, a számolócédulát pedig, blokként megkapta. Remekül működött a dolog. A boltok nyitva tartásának megoldása elsőrendű feladat, mert az élelmiszerekből kifogyó emberek tömegei, ha másképpen nem, akkor a boltok kirablásával szerzik meg - legalább ideiglenesen - a betevő falatjukat, és az életben maradáshoz szükségesnek vélt dolgokat. Ettől elszabadul az erőszak, ha a boltokat ki lehet rabolni, akkor már egymást is. Ennek megakadályozása fontosabb, mint a különböző adók, és árukészlet fogyások elektronikus nyilvántartása a pénztárgépeken keresztül. Az áramszolgáltatás hiányában másfajta elektromosság használata kell, hogy előtérbe kerüljön, a kicsit elkényelmesedett emberi agy elektromossága, amelyik megtalálja a pénztárgépek nélkül is a megfelelő megoldásokat az egyes problémákra. A bankok pénzkiadó automatái, a bakfiókok számítógépei sem működnek áram hiányában, ami néhány óráig, vagy néhány napig elviselhető, de hetekig, hónapokig nem. Akárcsak a boltokban, itt is vissza kell térni átmenetileg a kézi, papíralapú nyilvántartási módokhoz, amelyek még nemrégen a mindennapos gyakorlatot jelentették. Kiinduló pont lehet az utolsó banki kivonat, amit az ügyfél kapott a banktól, aztán, ha újra működik az áramszolgáltatás, és a számítógépek, az esetleges eltéréseket lehet korrigálni. Egy erősen urbanizált környezetben az áram hiánya szinte lehetetlenné teszi hosszabb távon az életet, mert áram hiányában valószínűleg nem működnek a víztisztító, vízellátó, és szennyvízkezelő rendszerek sem. Üzemanyag hiány esetén pedig, akadozik az áruszállítás, sőt a szemétszállítás is. Így a legpraktikusabbnak tűnik, ha hosszabb áramszünet esetére felmérjük a vidéki tartózkodás lehetőségét. Természetesen nem egy szál ruhában beállítva a vidéki rokonokhoz, ismerősökhöz, akik maguk is nehezen viselik ezt az időszakot, hanem magunkkal kell vinni a jó előre beszerzett vésztartalékainkat. Élelmiszereket, konzerveket, vizet, takarókat, ruhaneműt, zseblámpákat, elemeket, gyertyákat, és az értékeinket, pénzünket. Egy családi házban, vagy nyaralóban könnyebb megoldani az alternatív fűtési - melegítési -főzési lehetőséget, mint egy sok emeletes házban. Legyen az egy régi bérház, vagy egy panelház, esetleg egy lakóparki társasház, ahol valószínűleg még egy kémény sincsen a lakásban. A vízszolgáltatás esetleges leálltával sem kell szomjan halni, mert sok helyen még megvan a fúrt kút, vagy forrásvize, élővize van a településnek, és nagyobb lehetőség van az esővíz összegyűjtésére is. A víz forralásával, fertőtlenítésével ihatóvá lehet tenni ezeket. Az élelem és tüzelőanyag beszerzésére is jobb lehetőség van vidéken, ami eleve ezeknek a forrása. A beszerzéshez azonban pénz kell, vagy a munkánkat kell felajánlani a gazdának, erdőbirtokosnak, mert úgy sem tudjuk áram hiányában a szokásos tevékenységünket végezni, de az ő gépeinek nagy része sem működik áram nélkül, így szüksége lesz a segítő kezekre. Sokan közülünk csak hónapról-hónapra egyik fizetéstől a másikig élnek. Áram nélkül nem működő munkahelyeink átmeneti leállásával veszélybe kerül a megélhetésünk. Ugyanakkor leállhat az eddig folyamatosan bennünket elárasztó import cuccok özöne is. Felértékelődik bármilyen tudás, amivel a mindennapi életben áthidalható az áramszünet időszaka. Keresik majd újra a kútásókat, akik még kézzel tudnak kutat készíteni. Keresik az ezermestereket, akik meg tudják javítani a régen félredobott mechanikus szerkezeteket, vagy egyáltalán még tudják, hogy hogyan működnek. Nem lehet elérni a tömegközlekedéssel is órákra lévő munkahelyeinket - amik közül sok, áram hiányában nem tud működni - így a legpraktikusabb, ha a közelben lévő, működő helyeken /boltok, bankok, gazdaságok, erdőkitermelések, rendőrség, tűzoltóság, helyreállítási munkák, stb./ ajánljuk fel a munkánkat. Nem baj, ha nem vagyunk abban a témában szakképzettek, a feladatokra való alkalmasság eldöntését bízzuk azokra, akiknek meg kell oldaniuk egy átmeneti helyzetet emberi, fizikai erőforrások hasznosításával. Már most, minél hamarabb tegyük fel a munkahelyünkön a tulajdonosnak, a vezetőknek, azt a nyilvánvalóan válaszra váró kérdést, hogy egy hosszabb áramszünet esetén hogyan fog működni a vállalkozása /pld. generátorok, és a működésükhöz szükséges üzemanyag beszerzésével/. A kapott válaszból le tudjuk vonni a megfelelő következtetéseket, erre az esetre. Nemcsak a katasztrófavédelemnek, a tűzoltóságnak, a rendőrségnek, az önkormányzatoknak, és a cégeknek kell felkészülniük egy nagy napvihar következményeire, hanem nekünk magunknak is. Azt, hogy pontosan hogyan, mindenkinek saját magának kell eldöntenie. Azonban van néhány dolog, amit mindenkinek szükséges lenne meggondolni, és a lehetőségeinkhez képest megtenni a szükséges lépéseket. Legyen otthon néhány napra, esetleg néhány hétre való élelem. Elsősorban száraz tészta, konzervek, burgonya, köles, rizs, dió, alma, méz, különböző magvak, és más olyan élelmiszerek, amik hűtés hiányában is fogyaszthatóak.