Oldalak

2012. március 10., szombat

A magyar a legősibb nép a világon, ez volt az az energia (s megint kihangsúlyozom, én nem „gondolkodom” nemzetben, úgymond, csak energetikában), tehát a magyar az az energia, amivel az ember, hogy úgy mondjam, „lehozta” az éterit a földre. Ha te ezt nem hiszed, azzal sincs semmi baj, ez csak azért van, mert egy olyan felépített hazugságfal van benned, ami nem engedi meglátni az igazságot. S ez az ősi energia egy apró egységes pontból szétszórta magát, mint amikor sok magot szétszórsz a termőföldbe. És ezek a magocskák kikeltek, s elkezdtek növekedni, de nem tudtak nagyra nőni, mert még apró cserje korukban mindig lenyesegették az ágaikat. De egy mag, egy nagy és erős mag képes volt szinte észrevétlenül nagyra nőni, és hiába próbálták meg a gyümölcsösben az ágait elválasztani egymástól, hiába estek neki többször is fűrészekkel: nem tudták elpusztítani. És ennek az az oka, hogy nem volt látszólag olyan értékes eleinte ez a fácska, nem volt fontos, hogy úgy mondjam, a kertészek számára a sok datolya, ananász és egyéb gyümölcs mellett. Ám amikor rájöttek: olyan gyökérzete van ennek a fának, ami az egész gyümölcsöst áthálózza, nagyon megijedtek, féltették a datolyát, ananászt és a sok, még csak érő kivit. De akkor már késő volt, mert a sok kis fakezdemény és a nagy magból kinőtt fa gyökérzete a föld alatt összenőtt, a lombja a legmagasabbra nyúlt az égben, és már nem lehet elpusztítani. S ahogy rángatják, tépik ezt a fát, egyre több gyümölcs hullik le róla a földre: érett, zamatos gyümölcs. S mindenki, aki majd ebbe a gyümölcsösbe téved, csak ezt a zamatos gyümölcsöt fogja csodálni és összeszedni, mert ez lesz itt a leghasznosabb termés hosszú idők óta. S ha netán nem értenétek a szimbólumot, amit elétek tártam (annak érdekében, hogy mindezt elsőre ne elmével, hanem szívvel értse meg az, akinek ez valójában szól); most ezen üzenet végén áttérek a konkrétumok szintjére, még egyszer leszögezve, hogy az álláspontom, egy olyan perspektíva szülte nézőpont eredménye, ami nem földi, nem lineáris idő által meghatározott és nem is emberi. Ha ezt képes vagy elfogadni, akkor tudsz velem tovább haladni, ha ez neked nehézséget okoz – mert nem vagy képes még azt mondani magadban, igazságként megélve, hogy van egy ilyen nézőpont –, akkor sincs semmi baj, édesem, ne harcolj magaddal. Majd amikor ennek számodra eljön az ideje, maguktól leomlanak a falak, hiszen az, hogy most olvasod ezeket a sorokat – bármilyen érzéseket is kelt benned –, azt jelenti: ez a folyamat benned elkezdődött. Ne harcolj semmivel, és ne állj ellent semminek önmagadban, csak hagyd, hogy a dolgok úgy jelenjenek meg benned, ahogy épp akarnak, és akkor meglátod, a te belső, csodás világod mindig pontosan oda vezet téged, ami neked éppen akkor jó. És mindez azért fontos, mert mint azt említettem, ha te magyarnak vallod a szívedben magad – legyél akármilyen buta politikai koholmány szimpatizánsa, vagy bármely rád aggatott nemzet, vagy népcsoport tagja –, de ha a szívedben magyar vagy, te most életed legnagyobb változása előtt állsz. És azzal kezdtem ezt a kis irományt, hogy meg kell tudnod határozni a magad igazságát egy belső pontban, mert ez vezet téged majd el ahhoz, hogy mindezt a külvilágban is megtapasztalhasd. És amit a fentiekben az almafa szimbólumával mutattam meg, az számodra a gyakorlatban a következőket jelenti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése